Szóval reggel ott hagytam abba, hogy indulunk a repülőhöz.

Vagyis még véglegesítettük  a bepakolást, még egyszer Whiskeyt ölbe vettük:

Hála az égnek, nem kerültünk dugóba, és jó időben (értsd: jó korán) kiértünk. Körbe néztünk még a becsekkolás előtt, láttuk a 12:60-kor induló Moscwai járatot :D

Becsekkoltunk, ekkor megszabadulhattunk óriás bőröndjeinktől (Sky:28kg, enyém:18kg), majd jött az átvilágítás...
Folyadék nem volt nálunk, (amúgy 100ml liter amit így fel lehet vinni kézi poggyászban, elsősorban krémek és gyógyszereket), az összes elektronikai kütyüt külön tálcába kellett tenni, ruhákat, táskát külön, majd séta át a kapun, és nem csipogtunk be ^^, úgyhogy összeszedtük a maradék  cuccunkat, és átsétáltunk  a vám mentes részre, és vártuk h nyissák a kapukat!

Ekkor ugyan még nem tudtuk, de ezzel a géppel repülünk majd :), és az előtte levő kerítéses folyosón terelnek majd ki minket:

Kapunyitáskor, elindultunk a vámhoz, ellenőrizték mindkettőnk személyigazolványát. Aztán beálltunk  a sorba, mely a járatunkhoz várt, szerencsére viszonylag  előre kerültünk. Lecsekkolták a jegyünket, ezután kitereltek minket egy folyosón, olyanon melyhez általában egy repülő csatlakozik de most egy lépcső házba kerültünk, melynek kerítés volt az oldala, és majd még egy folyosón át tereltek minket egy kicsi hangárszerűségbe, itt ellenőrizték még egyszer a jegyünket és személyinket, itt előre engedték a prior utasokat, de szerintem nem volt sok értelme többet fizetniük, nekünk így is sikerült ablak mellé ülnünk :D

Szóval, a hangárból kiengedtek minket, mi hátul szálltunk fel  a gépre, és kb érkezési sorrendben foglaltuk  el helyeinket, akikapjamarja alapon. Küldtünk sms-t még családjainknak, ezután telefon kikapcs, fényképezőgép bekapcs :)

A repülőtér a repülőről :)

Rákanyarodunk a kifutó pályára :)

Budapest felett valahol:

Barifelhők, szerintem tök cukik :D (amúgy még mindig Budapest felett)

És itt már Anglia felett:

Azt hiszem érezhető  a különbség :D

Lutonban szálltunk le, vám ellenőrzés, csomag összeszedés, és rohantunk a buszhoz, mellyel a Finchley road-ig mentünk, ott átküzdöttük magunkat a gigapakjainkkal legközelebbi metró állomásig ott vettünk, heti bérletet automatából, és elmentünk  az első buszmegállóig. Itt már éreztem hogy kezdenek kimerülni az elemeim... Felszálltunk életem első emeletes buszára, de a csomagok miatt úgyis alul ültünk :D
És itt jött el az a  pont, amit így utólag sem nagyon értek Skytól, történetesen, nem tudta, hogy hol, vagy hogy egyáltalán hanyadik buszmegállónál kell leszállnunk... Pedig ő ismerte az utat, ő nézett meg ilyeneket, lévén, hogy ő volt már itt, ugyanebben a házban... Szóval vártuk, hogy jöjjön egy megérzése, lássa az ismerős környéket, hogy kb hol is kéne leszállnunk... Mázlija volt, jó helyen szálltunk le, különben utólag megfojtottam volna, lévén addigra, már nem volt felesleges energiám.

A leszállás után jött, életem egyik leghosszabb útja... A két csomag már mázsás súlyként nehezedett ránk, kb 20-30méterenként álltunk meg pihenni (majd utána járok, hogy ez mennyi  is yardban). Kb 100méterre a ház előtt, Sky gurulós bőröndjéről megadta magát az egyik kerék... Itt betelt a cérna, elszakadt a pohár... Ez a vége már keserves volt, pláne, hogy egyre fájdalmasabb és gyakoribb köhögő rohamok támadtak meg... Végül csak elértük a házat... Itt jött a pont az i-re... Még az emeltre fel kellett vinni a cuccokat, bár be kell vallanom, hogy ezt  a részt már nőiesen átengedtem párosunk hím tagjának.

Elfoglaltuk  a "lakosztályt", kiadtunk majdnem 300£ fejenként (deposit+mostani lakbér+jövő heti lakbér).

Összekaptuk magunkat és indultunk bevásárolni. Első utunk  a közeli tesco-ba vezetett, itt némi alap dolgot vásároltunk, és rohantunk a buszhoz, hogy még időben odaérjünk, oda ahol ágyneműt vettünk.  Ez egy fura bolt volt, én ilyenben nem jártam még. Beléptünk, és bal kéz felé volt néhány monitor és katalógus, és ezekből kellett válogatnunk, elolvasni  a termék leírásokat, majd miután kiválasztottuk  a nekünk megfelelő termékeket, odamentünk a pénztárhoz a kis kártyánkkal, ahova felírtuk a termékkódot, és a darabszámot, kifizettük, majd kaptunk egy sorszámot, és leültettek minket egy pult elé, majd szólítottak minket amikor megérkezett a termékünk. Innen elindultunk  haza felé.

 Itt még volt egy kis gikszer a nettel, és még konnektor átalakítóért is el kellett rohanunk, de végül hullafáradtan igyekeztünk mindenkinél még bejelentkeznünk utolsó energiáinkból :)